date: 2024.05.14

<emlek>

es

mertektrer a merheto halmazok gyuruje es a a merheto halmazok gyurujere kiterjesztett mertek

Ha akkor ha es ha akkor

All

konjugalt kitevok, ha (definialjuk )
Ekkor teljesulnek a kovetkezok:

  1. Holder egyenlotlenseg: es

  2. Minkowski egyenelotlenseg: ekkor

  3. Banach-ter es Hilbert-ter

Lattuk: ez egy skalaris szorzatbol szarmazik, ahol

Def

Banach-ter ekkor a kovetkezot dualis ternek hivjuk . A dualis ter Banach-ter ha az eredeti is az.

Ha akkor

</emlek>

Najo oke de ezt miert ideztuk fel? A kerdes az lesz, hogy mi az terek dualis terei?

Def

Legyen konjugalt kitevok, legyen es es es

Bizonyitas:

kell meg: linearis az teren, vagyis a

ez mar igaz, kesz.

kell meg: folytonos az -n
Legyen tetszoleges,

Kesz.

Megjegyzes: A fentibol az is adodik, hogy

Riesz tetel

A fenti lekepezes egy izometrikus izomorfia, ha es

Bizonyitas: csak annyit latunk be, hogy egy izometria.
A kovetkezoket kell belatnunk

  1. linearis, vagyis es -ra

Mivel mindket oldalon -beli elemek allnak, azaz linearis fuggvenyek.
Kell: es

ezzel belattuk, hogy linearis

  1. izometria, vagyis eseten

mar az elobb belattuk, hogy a baloldal kisebb mint a jobboldal (megjegyzesben emlitettuk)

tehat mar csak azt kell belatnunk, hogy

Azt mutatjuk meg, hogy ( igeret)

Legyen adott, ehhez kell nekunk legyartanunk egy -t
Legyen a kovetkezo (figyelem itt kihasznaljuk, hogy )

all.:
biz.:

hasznaljuk ki, hogy

ezzel belattuk, hogy -ben van

ezzel belattuk az igeretet

— biz vege —

Steinhaus-tetel

izometrikus izomorfia

Megjegyzes: nem szurjektiv

Szorzatmertek szerinti integral es helyettesitess integral

Def

Ha es az es alaphalmazokon felgyuruk, akkor

es itt egy -beli felgyuru.

Biz.:

  1. es
  2. eloall veges diszjunkt -kent -bol ( biz)

Def

Ha es mertekek direkt szorzata:

konvencio:
ez a -n mertek

Biz.:

Kerdes:

Fubini-tetel

Ha integralhato mertek szerint, akkor a fentiben mindenhol fenn all az egyenloseg.

Tonelli-tetel

Ha -nek letezik integralja a mertek szerint, akkor a fentiben mindenhol fenn all az egyenloseg.

Def

A ( -gyuru) elojeles mertek, ha

  1. -additiv

Def

Legyen mertek, elojeles mertek. Ekkor azt mondjuk, hogy abszolut folytonos -re nezve (jel. ), ha eseten

Def

Legyen mertek, elojeles mertek. Ekkor azt mondjuk, hogy merheto tartoju a -re nezve, ha amire , ha

Legyen olyan mertek, ami egy veges mertek kiterjesztese a merheto halmazok -gyurujere. Legyen merheto fuggveny az ekkor definialjuk a kovetkezot: (1)

ha ez letezik.

All

Ha merheto es letezik az integralja, akkor a fenti egy elojeles merteket definial.

Biz.:
1.

ha m.m. akkor a fenti utolso egyenloseg igaz, ha nem igaz, hogy m.m. akkor vegezzuk el egyesevel -ra es ugyanezt a jatszmat

Megjegyzes: A fenti abszolut folytonos a -re nezve:
Ugyanis, ha , akkor -m.m., tehat -m.m.

Radon-Nikodým tetel

Legyen merheto -re nezve ( -algebra)
Ekkor a fenti (1)-es formula kolcsonosen egyertelmu megfeleltetest ad a -re nezve merheto tartoju es abszolut folytonos elojeles mertekek es az integrallal rendelkezo merheto fuggvenyek kozott.

Jel.: Radon-Nikodýn derivalt

Newton-Leibniz tetelre hasonlito valami bohockodas.

Helyettesiteses integralas altalanositasa

Legyen , tartoju -re nezve (Radon-Nikodýn tetel feltetelei)
Ha akkor es

Radon-Nikodýn tetelhez megjegyzes: A mertek
masreszt korlatos korlatos
related: TovFejAnal