date: 2024.05.14
<emlek>
es
mertektrer a merheto halmazok gyuruje es a a merheto halmazok gyurujere kiterjesztett mertek
Ha akkor ha es ha akkor
All
konjugalt kitevok, ha (definialjuk )
Ekkor teljesulnek a kovetkezok:
-
Holder egyenlotlenseg: es
-
Minkowski egyenelotlenseg: ekkor
-
Banach-ter es Hilbert-ter
Lattuk: ez egy skalaris szorzatbol szarmazik, ahol
Def
Banach-ter ekkor a kovetkezot dualis ternek hivjuk . A dualis ter Banach-ter ha az eredeti is az.
Ha akkor
</emlek>
Najo oke de ezt miert ideztuk fel? A kerdes az lesz, hogy mi az terek dualis terei?
Def
Legyen konjugalt kitevok, legyen es es es
Bizonyitas:
kell meg: linearis az teren, vagyis a
ez mar igaz, kesz.
kell meg: folytonos az -n
Legyen tetszoleges,
Kesz.
Megjegyzes: A fentibol az is adodik, hogy
Riesz tetel
A fenti lekepezes egy izometrikus izomorfia, ha es
Bizonyitas: csak annyit latunk be, hogy egy izometria.
A kovetkezoket kell belatnunk
- linearis, vagyis es -ra
Mivel mindket oldalon -beli elemek allnak, azaz linearis fuggvenyek.
Kell: es
ezzel belattuk, hogy linearis
- izometria, vagyis eseten
mar az elobb belattuk, hogy a baloldal kisebb mint a jobboldal (megjegyzesben emlitettuk)
tehat mar csak azt kell belatnunk, hogy
Azt mutatjuk meg, hogy (← igeret)
Legyen adott, ehhez kell nekunk legyartanunk egy -t
Legyen a kovetkezo (figyelem itt kihasznaljuk, hogy )
all.:
biz.:
hasznaljuk ki, hogy
ezzel belattuk, hogy -ben van
ezzel belattuk az igeretet
— biz vege —
Steinhaus-tetel
izometrikus izomorfia
Megjegyzes: nem szurjektiv
Szorzatmertek szerinti integral es helyettesitess integral
Def
Ha es az es alaphalmazokon felgyuruk, akkor
es itt egy -beli felgyuru.
Biz.:
- es
- eloall veges diszjunkt -kent -bol ( biz)
Def
Ha es mertekek direkt szorzata:
konvencio:
ez a -n mertek
Biz.:
Kerdes:
Fubini-tetel
Ha integralhato mertek szerint, akkor a fentiben mindenhol fenn all az egyenloseg.
Tonelli-tetel
Ha -nek letezik integralja a mertek szerint, akkor a fentiben mindenhol fenn all az egyenloseg.
Def
A ( -gyuru) elojeles mertek, ha
- -additiv
Def
Legyen mertek, elojeles mertek. Ekkor azt mondjuk, hogy abszolut folytonos -re nezve (jel. ), ha eseten
Def
Legyen mertek, elojeles mertek. Ekkor azt mondjuk, hogy merheto tartoju a -re nezve, ha amire , ha
Legyen olyan mertek, ami egy veges mertek kiterjesztese a merheto halmazok -gyurujere. Legyen merheto fuggveny az ekkor definialjuk a kovetkezot: (1)
ha ez letezik.
All
Ha merheto es letezik az integralja, akkor a fenti egy elojeles merteket definial.
Biz.:
1.
ha m.m. akkor a fenti utolso egyenloseg igaz, ha nem igaz, hogy m.m. akkor vegezzuk el egyesevel -ra es ugyanezt a jatszmat
Megjegyzes: A fenti abszolut folytonos a -re nezve:
Ugyanis, ha , akkor -m.m., tehat -m.m.
Radon-Nikodým tetel
Legyen merheto -re nezve ( -algebra)
Ekkor a fenti (1)-es formula kolcsonosen egyertelmu megfeleltetest ad a -re nezve merheto tartoju es abszolut folytonos elojeles mertekek es az integrallal rendelkezo merheto fuggvenyek kozott.
Jel.: Radon-Nikodýn derivalt
Newton-Leibniz tetelre hasonlito valami bohockodas.
Helyettesiteses integralas altalanositasa
Legyen , tartoju -re nezve (Radon-Nikodýn tetel feltetelei)
Ha akkor es
Radon-Nikodýn tetelhez megjegyzes: A mertek
masreszt korlatos korlatos
related: TovFejAnal