MOC
- … anal3m beugro 9 …
- feladat
a) Newton-Leibniz (Newton-Leibniz görbékre)
Tétel: F=∇f⟹γ∫Fdx=f(γ(b))−f(γ(a))
Biz.:
γ∫Fdx=∫abF(γ(t))γ′(t)dt=∫γ(a)γ(b)F(γ)dγ=[∇f(u)]γ(a)γ(b)=∇f(γ(b))−∇f(γ(a))
b) Luiville (Luiville tétel)
Tétel:
f∈O(C), korlaˊtos⟹f≡ konstans
Biz.:
CIF derivaˊltra⟹f′(z)=2πi1∣ξ−a∣=r∫(ξ−z)2f(ξ)dξTriviaˊlis becsleˊs∣f′(z)∣≤2πi1⋅r2M⋅2π=riM
Ha ∣f′(z)∣≤limr→∞riM=0⟹f′(z)=0⟹f(z)≡ konstans.
-
feladat
kettős integrál…
polár koordinátákkal könnyű
-
feladat
b) Komplex exponenciális függvény és tulajdonságai (Komplex exponenciális tulajdonságai, Elemi komplex változós függvények)
z∈C:exp(z)=ez:=j=0∑∞j!zj
Tulajdonságai:
- ez+w=ezew
- ∀z∈C:ez=0,e−z=ez1
- ez=ez+2πi,ez=1⟺z=2kπi,k∈Z
- ez szürjektív C∖{0}-n
Biz.:
- biz
ezew=(n=0∑∞N!zn)⋅(j=0∑∞j!wj)=n=0∑∞j=0∑nn!⋅(n−j)!zn⋅wn−j
=n=0∑∞n!1j=0∑n(jn)znwn−j=n=0∑∞n!1(z+w)n=ez+w
- biz
1=e0=ez−z=eze−z⟹ez=0,e−z=0⟹e−z=ez1
- biz
ez+2πi=eze2πi=ez(cos(2π)+isin(2π))=ez(1+0)=ez
1=ez=ex+iy=exeiy=ex(cos(y)+isin(y))⟹excos(y)=1,exsin(y)=0
excos(y)=1⟹x=0,y=2kπ
exsin(y)=0⟹x=x=0,y=nπ
⟹x=0,y=2kπ⟹z=0+2kπi=2kπi
- biz
ez=ex+iy=ex(cos(y)+isin(y))=w
∣w∣=ex
arg(w)=y
Transclude of exp(z)-szürjektív
Rögzített y=y0-ra az ábrán ábrázolt félegyenes szürjektív.
Mivel tetszőlegesen lehet y0-t választani, ezért szürektív egész C∖{0}-n.
b) I. típusú normáltartomány, Green tétel, Lemma normáltartományokra
Def.: I típusú normáltartomány:
f,g∈C1[a,b]∀x∈(a,b):h(x)<g(x) eˊs h(a)≤g(a),h(b)≤g(b)
K:={(x,y)∈R2:x∈[a,b],h(x)≤y≤g(x)}
Tétel: H⊂R2 nyıˊlt ∂H=γ szakaszonkeˊnt C1 zaˊrt Jordan-go¨rbe
H∪∂H=K⊂D⊂R2 nyílt, P,Q∈C1(D).
Ekkor:
γ∫Pdx+Qdy=H∬∂xQ−∂yPdxdy
Lemma: Ha K egy I. típusú normáltartomány, K⊂D⊂R2 nyílt.
P∈C1(D), E1=(P,0) vektormező.
Ekkor:
∂K∫E1=∂K∫Pdx=K∬−∂yPdxdy
Biz. (Lemma):
Bal oldala a Lemmabeli egyenletnek:
Transclude of Green-lemma-excali
c1:[a,b]→R2,x↦(x,h(x))
c1∫E1=∫ab(E1(c1(t)))⋅c1′(t)dt=∫ab(P(c1(t)),0)⋅c1′(t)dt=∫ab(P(x,h(x)),0)⋅(1,h′(x))dx=
=∫abP(x,h(x))dx
c3−:[a,b]→R2,x↦(x,g(x))
c3∫E1=−c3−∫E1=−∫abP(x,g(x))dx
c2:[h(b),g(b)]→R2,y↦(b,y)
c2∫E1=∫h(b)g(b)(P(b,y))⋅(0,1)dy=∫h(b)g(y)0dy=0
Hasonló módon c4∫E1=0
⟹∂H∫E1=∫abP(x,h(x))dx−∫abP(x,g(x))dx
jobboldala a Lemmabeli egyenletnek:
−H∬∂yPdxdy=−∫ab∫h(x)g(x)∂yPdydx=Newton Leibniz−∫abP(x,g(x))−P(x,h(x)dx=
=∫abP(x,h(x))−P(x,g(x))dx⟹ baloldal = jobboldal